Kitekintő

2014. július 12. • Chikansplanet

Nagyobb lélegzetű kutatást publikált a napokban az Európai Bizottság házon belüli tudományos kutatóintézete, a Joint Research Centre a klímaváltozás lehetséges hatásairól. A globális felmelegedés okozta károk a 2080-as évekre (erre az idősávra szólt a kutatás) a 190 milliárd eurót is elérhetik, ez a jelenlegi uniós GDP-nek az 1,8 százaléka, a magyar GDP majdnem kétszerese.   További információ

2014. július 11. • Science AAAS

A modern elektronikához használt egzotikus fémek bányászata nagy kárt jelent a környezetre, különösen a szén-dioxid kibocsátása miatt. Összességében azonban továbbra is a vas és az alumínium fejti ki a fémek közül a legnagyobb hatást a globális felmelegedés irányába. Ez a következtetése annak a tanulmánynak, ami 63 fém átfogó környezetvédelmi szempontú elemzését foglalja össze és a PLOS ONE folyóiratban közölték.   További információ

2014. július 8. • ScienceDaily

A kutatók a Föld felszínén valaha feljegyzett legmagasabb szintű ultraibolya sugárzást, a bolíviai Andokban, mindössze 1500 mérföldre az Egyenlítőtől mérték. Ezen sugárzási érték messze meghaladja azt a szintet, amely káros hatással lehet mind a szárazföldi, mind pedig a vízi ökoszisztémákra.   További információ

2014. július 7. • Greenfo

Az elmúlt napok nyári időjárása miatt egyre több településen határérték felett alakul a talajközeli ózon koncentrációja. Budapest mellett Pécs, Győr, és több más város levegője is egészségtelen. Gének döntik el, ki hogyan reagál a légszennyező anyagokra.   További információ

2014. július 7. • Greenfo / Portfolio.hu

Szinte minden hónapra jut egy hír, mely szerint újabb rekordot döntöttek a globálisan installált napenergia-kapacitások. A BP statisztikái arról árulkodnak, hogy az előző évben újabb lendületet vett a szolárpiac, miután közel 38 GW új kapacitást telepítettek világszerte. Még a legnagyobbaknak is van hova fejlődni.   További információ

2014. július 4. • ScienceDaily

A szén-dioxid-kibocsátás összesített költségének kiszámítása más szemszögből közelíti meg az a kérdést, hogy ki a felelős a klímaváltozásért. A 2009-es koppenhágai éghajlatváltozási keretegyezmény megbukásának az egyik fő oka a szénadó problémája volt. A fejlett országok a fejlődőkben csökkentenék a kibocsátásokat, míg utóbbiak az előbbiek eddigi kibocsátásainak nagyságára mutogatnak. Egy új tanulmány javaslatot tesz arra, hogyan kezeljük e történelmi felelősséget.   További információ

2014. július 4. • ÁNTSZ

Az Európai Parlament és a Tanács 2014 márciusában elfogadta az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programról (2014-2020) szóló 282/2014/EU rendeletet. A harmadik EU Egészségügyi Program, amely az Európai Bizottság fő eszköze az uniós egészségügyi stratégia („Együtt az egészségért”) végrehajtására, négy átfogó cél elérését szolgálja.   További információ

2014. július 3. • nol.hu

Eddig nem volt szerencséje az amerikai űrkutatási hivatalnak a légköri széndioxidot mérő műholdjával, de most fordult a kocka. Sikerrel útnak indult a NASA első, kimondottan a légköri szén-dioxid kutatására koncentráló űrszondája.   További információ

2014. július 2. • nol.hu

A klímaváltozás hatására várhatóan legalább egyötödével csökken az Antarktisz hatszázezres császárpingvin-populációja az évszázad végére a madarak szaporodásában és táplálkozásában is fontos szerepet játszó tengeri jég kiterjedésének változásai miatt - sugallják egy új tanulmány eredményei.   További információ

2014. június • National Geographic
A korábbi feltételezésekkel ellentétben kevésbé ragaszkodnak költési helyükhöz az antarktiszi császárpingvinek (Aptenodytes forsteri). „Kutatásaink azt mutatják, az évek során egy-egy területen kolóniák bukkannak fel és tűnnek el. Nem úgy viselkednek, ahogy eddig a császárpingvinekről véltük" - írta közleményében Michelle LaRue, a Saint Paul-i Minnesotai Egyetem kutatója.   További információ