Szakmai műhelyvita a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

2013. november 13.

A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról folytattak szakmai műhelyvitát az MFGI Stefánia úti épületének Dísztermében, november 13-án. A stratégia részletei mellett a végrehajtás várható feltételeit és hatásait is alaposan körbejárták a résztvevők.

A megjelenteket Dr. Fancsik Tamás, az MFGI igazgatója köszöntötte. Fontosnak nevezte, hogy a társadalmasítás során a szakma véleménye megjelenjen, ami a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) átdolgozásához nélkülözhetetlen.

Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője a NAK-ot mutatta be előadásában. Elmondta, hogy a Központ kutatásai a klímaváltozásra, az erőforrás szűkösségre, az azokat kiváltó folyamatokra és hatásokra, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátás-csökkentésének lehetőségeire, a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodásra irányulnak. A NÉS-2-vel kapcsolatban kiemelte: a Stratégia a nemzetközi klímapolitika, a hazai zöldgazdaság-fejlesztés és a változásokhoz történő alkalmazkodás átfogó keretrendszere, mely az éghajlatvédelem céljait és cselekvési irányait tükrözi mind ágazati mind területi dimenziókban a szakpolitikai és gazdasági tervezés számára, illetve a társadalom egésze felé.

Dr. Pálvölgyi Tamás, a NAK-on belül a NÉS-2 szakmai koordinátora a Stratégia sérülékenység vizsgálatairól beszélt. Míg a 2008-as Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia nem alapozott ilyen vizsgálatokra, a NÉS-2 már kiemelt szerepet szánt ezeknek a kutatásoknak. Az eredmények egyik legfontosabb következtetése, hogy az éghajlatváltozással szemben a Dunántúlt alacsonyabb, a Dunától keletre eső területeket magasabb sérülékenység jellemzi. Különösen kedvezőtlenül érintett a Kiskunság, ahol a talajok aszályérzékenysége és az éghajlati kitettség is igen jelentős.

Dr. Csete Mária NAS koordinátor a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát (NAS-t) mutatta be. Kiemelte: a NÉS-2 részeként dokumentum küldetése az éghajlati változásokra rugalmasan reagáló, a kockázatokat megelőző és a károkat minimalizáló, élhető Magyarország természeti, valamint társadalmi-gazdasági feltételeinek biztosítása; innovatív, a fenntarthatóság felé való átmenetet támogató stratégiai keretrendszer révén. A NÉS-2 ennek érdekében fogalmazott meg specifikus célokat és cselekvési irányokat az alkalmazkodás terén.

Gyalai-Korpos Miklós, a NAK munkatársának előadása a Hazai Dekarbonizációs Útiterv módszertanát és eredményeit ismertette. Amint elmondta: a dekarbonizációs jövőkép szerint Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. A HDÚ e jövőkép megvalósítását szolgáló tervezési mechanizmus. A részvételen alapuló tervezés során meghatározásra kerültek a gazdaság szénmentesítésének maximális és minimális pályái, illetve a NÉS-2 cselekvési irányokat is megfogalmaz egy optimális forgatókönyv meghatározására.

Péterné Dr. Baranyi Rita, a BME Környezetgazdaságtan Tanszékének egyetemi adjunktusa a NÉS-2 társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatáról szólt. A kutatás társadalmi-gazdasági, ágazati szempontrendszer alapján elemezte a dokumentumot, továbbá vizsgálta a fenntarthatóság felé való átmenet szempontjából. Ezen túlmenően ajánlásokat fogalmazott meg a NÉS-2 végrehajtásához. Az egyik fontos eredménye a vizsgálatnak, hogy a jelentős mértékben érintett ágazatok esetében indokolt a NAS cselekvési irányokat az adott ágazati szakpolitikákba integrálni, majd azok gyakorlatba ültetését sugalmazni, melynek pozitív tovagyűrűző hatásai lehetnek egyéb ágazatokra, valamint a gazdaság egészére is.

Dr. Kukely György, a Terra Stúdió Kft. cégvezetője a NÉS-2 Stratégiai Környezeti Vizsgálatáról tartott előadást. Az elemzés eredményei között említette a következőket: A NÉS egyértelműen és jelentősen kompenzálja (a fenntarthatóság felé való átmenetet hátráltató) „fenntarthatatlan” hajtóerőket. A NÉS ugyanakkor nem ad választ e kedvezőtlen hajtóerőkre. Meg kell vizsgálni, hogy mely cselekvési irányok adhatnak ezekre választ.

A szakmai vita során felszólalók kitértek a NÉS-2 méltatására és hiányosságaira egyaránt. Szóba került, hogy az aszályosodás pontosabb előrejelzéséhez további kutatásokra lenne szükség. Hasonlóképpen, az extenzív állattartás intenzívhez viszonyított dekarbonizációs potenciálja is vitás kérdésként merült fel. Ennek megállapításához életciklus elemzések kellenek. Felvetődött továbbá az is, hogy a tájhoz illeszkedő gazdálkodás, extenzív állattartás nem csak klímavédelmi szempontból lehet előnyös, de a fenntarthatóság szempontjából számos más haszonnal is jár.

Az előadások pdf-formátumban letölthetők alább.

Bencsik János: A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása (pdf – 10,1 MB)