Összevont HDÚ munkacsoporti ülés vitatta meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezetét

2013. november 7.

A Hazai Dekarbonizációs Útiterv kidolgozásában részt vállaló munkacsoportok közös műhelymunkán vitatták meg a NÉS-2 tervezetét a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben. Az anyagot készítők és a munkacsoportok tagjai egyaránt a munkafolyamat fontos állomásaként értékelték a tervezetről folytatott vitát.

A nyitóelőadásokban a Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) munkatársai a NÉS-2 tervezetét, a készítést megalapozó kutatásokat, illetve a megvalósítást segítő informatikai fejlesztési programot ismertették.

Bencsik János, a NAK vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként megalkotott Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) a 2012. nyara óta zajló nyílt tervezési folyamat eredménye. A magyar gazdaság szénmentesítése, az üvegházgázok kibocsátásnak csökkentése mindenkit érint, de – akár csak az éghajlatváltozás – nem egyforma mértékben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által a megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról készített társadalmi-gazdasági elemzés a hatások várható megoszlását is bemutatja. Az ágazatok közötti tehermegosztás nem feszültségmentes folyamat, azonban az optimális megoldás megtalálását segítheti a nyílt tervezés. Az MFGI igazgatóhelyettese prezentációjában kiemelte: Kárpát-medencei létalapjaink – gazdag vízkészleteink, termőföldjeink, erdeink, változatos élővilágunk – tartós megóvása nemzetstratégiai jelentőségű. Az éghajlatváltozás hatásai olyan komplex problémakört alkotnak, mely kihívásokra hatásos választ csak összehangolt, távlatos koncepciók adhatnak. A sikeres klímavédelem érdekében összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség. Ez pedig akkor megvalósítható, ha az államigazgatáson belüli horizontális kommunikáció nem csak a közigazgatási egyeztetésekre szűkül, de már a tervezés során is működik. Bencsik megköszönte a HDÚ munkacsoportok aktív munkáját és jelezte, hogy a további tervezésben és sikeres megvalósításban is számítanak az együttműködésre.

Gyalai-Korpos Miklós a HDÚ kidolgozásának módszertanát és eredményeit mutatta be. Az anyag középpontjában a dekarbonizációs jövőkép áll, mely a fenntarthatóság felé való átmenetet kívánja támogatni. A hosszú távú célmeghatározás szerint Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra. A szakértő bemutatta a UK Carbon Calculator hazai adaptációjának folyamatát, mellyel a HDÚ dekarbonizációs forgatókönyvei készültek. Rámutatott: a NÉS-2-ben szereplő minimum és maximum dekarbonizációs forgatókönyvek egyaránt elméleti jellegűek. Feladatuk, hogy a kibocsátás csökkentés „legjobb”, illetve „legrosszabb” forgatókönyveit vázolják. A jövőben lezajló tényleges változás e két véglet között várható. Bemutatta a vizsgált szektorok – a villamosenergia-termelés, az épületek, az ipar, a hulladékkezelés, a mezőgazdaság, a közlekedés – vonatkozásában számított forgatókönyveket. Előadásában kitért az ágazati ÜHG-kibocsátás csökkentés érdekében javasolt cselekvési irányokra is.

Kajner Péter a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerről, a NATéR-ről beszélt. Ez a fejlesztés a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megvalósítását segítő, alapvető fontosságú térinformatikai rendszert valósít meg. Anyagi hátterét az Európai Gazdasági Térség (EGT) „Támogatási Alap” finanszírozási mechanizmusai biztosítják, melyet Izland, Liechtenstein és Norvégia hozott létre. Az Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Programterület alapkezelője a Közép- és Kelet- Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC). E Programterület első, kiemelt nagyprojektje a NATéR megvalósítása, melynek kedvezményezettje a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. A NATéR más adatbázisok információin alapuló térinformatikai adatbázist hoz létre, amelynek felhasználóbarát felülete a döntéshozók és érdeklődők számára napi szinten alkalmazható tudásközpontot jelenthet. Célkitűzései: geoinformációs adatbázis működtetésével támogatni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéseket, továbbá az adatgyűjtés, -feldolgozás, -elemzés és a klímamodellezés módszertanának fejlesztése. Az adatbázis olyan, internetes alapú információs csomóponttá válhat, amely az érdeklődők számára megbízható, objektív tájékoztatást nyújt. A NATéR kidolgozott, intelligens adaptációs eszközeivel kulcsszerepet játszhat abban, hogy megfeleljünk az éghajlatváltozásból adódó kihívásoknak. A projekt megvalósítása 2013 szeptemberétől 2016 áprilisáig tart.

A munkacsoportok vitáját vezető Dr. Pálvölgyi Tamás hozzátette az elhangzottakhoz: a NÉS-2 és annak részeként a HDÚ nem statikus anyag. A tervezet vitára bocsátása, illetve később az átdolgozott szöveg Országgyűlés általi elfogadása után a megvalósításban is együtt kell működniük a tervezésben résztvevőknek. Kiemelte: az üvegházhatású gázok csökkentésének fő hajtóereje nem külső jogi „kényszer”, hanem Magyarország jól felfogott modernizációs és környezetvédelmi érdeke. Fontos a felkészültség azért is, hogy az európai dekarbonizációs útiterv készítésekor hazánk az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulásának és teherviselő képességének megfelelően vállaljon kötelezettségeket. Jóllehet a klímaváltozás hatásainak becslése terén jelentősek a bizonytalanságok, épp emiatt van szükség stratégiára. Egy bizonytalan környezetben stratégia nélkül menthetetlenül eltévedünk.

Az elhangzott előadások letölthetők az alábbi linkekről:

Bencsik János: A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia konzultációs vitaanyagának bemutatása (pdf - 19,2 MB)