Bencsik: Az éghajlatváltozásnak gazdasági hajtóereje is van

2013. november 14.

A Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia nyílt szakmai és társadalmi vitájának végéhez közeledve elérkezett az ideje annak is, hogy a gazdasági élet szereplőivel is megvitassuk a fenntarthatóság felé való átmenet során felmerülő nehézségeket és a benne rejlő lehetőségeket is. – fogalmazott Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője, a Visegrádon megrendezett Távhőszolgáltatási Szakmai Napok keretében megtartott előadása során.

A gazdasági szervezetekkel történő egyeztetési folyamat részeként Bencsik János szerdán délután, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett vállalkozói konferencián kiemelte, hogy a NÉS-2 hajtóereje nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak elérése: fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, anyag- és energiatakarékos technológiák térnyerése, megújuló energiaforrások elterjedése.

A stratégia részeként kidolgozott Hazai Dekarbonizációs Útiterv küldetése olyan tervezési mechanizmus elindítása, amely lehetővé teszi, hogy a versenyképesség, a jólét, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó kibocsátás-csökkentési úton járuljunk hozzá a hazai zöldgazdaság fejlesztéséhez és a nemzetközi dekarbonizációs terhek megosztásához.

A NAK vezetője ismertette, hogy a 2014-20-as uniós költségvetési időszak alatt az éghajlatváltozás szempontjainak érvényre juttatását horizontális kötelezettségként kell a fejlesztési programok előkészítése és megvalósítása során figyelembe venni. A hamarosan megnyíló operatív programok között a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program kiemelten kívánja elősegíteni a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdaság megerősödését, mely az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban kell, hogy végbe menjen. A megújult KEHOP az átfogó cél elérése érdekében az operatív program által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő horizontális céloknak kell érvényesülniük: klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása, erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása, szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, egészséges és fenntartható környezet biztosítása. – fogalmazott Bencsik.

A visegrádi távhőszolgáltatási konferencián a NAK vezetője kiemelte, hogy a sokféle fejlesztési lehetőség miatt önmagában a távhő nem jelenik meg a HDÚ-ban, ugyanakkor az épületszektor dekarbonizációjához elengedhetetlen a távhő-hálózatok felújítása, és a megújuló energiahordozókon alapuló távhő rendszerek megvalósítása. Miután egy távhő-rendszer lokalizált és jól kontrollálható kibocsátási pont: sok fogyasztó érhető el. A megújuló energiaforrások jól integrálhatóak a távhő ellátásba, s a szektor erős energiahatékonysági potenciállal rendelkezik. A szabályozhatóság megteremtésével, a fogyasztók komfort érzete tovább javulhat, ami egyben megtakarítási lehetőséggel is járhat, ha az szemléletformálással is társul.

Bencsik János: A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései (pdf - 14,8 MB)