Kitekintő

2014. augusztus 17. • Greenfo

3840 db vékonyfilmes napelemből álló áramtermelő napelemes rendszer épül ki uniós támogatással a Hajdú-Bihar megyei Bojton. A 499 kW névleges teljesítményű beruházás révén a térség részben megújuló energiából származó áramot használhat, így 550 tonnányi szén-dioxiddal csökken hazánk üvegházgáz kibocsátása évente.   További információ

2014. augusztus 15. • MTI

Egyre inkább az ember felelős a gleccserek zsugorodásáért: az elmúlt 160 évben a gleccserek tömegvesztésének 25-35 százaléka emberi tevékenység környezetkárosító hatásának számlája írható. Az Innsbrucki Egyetem és a kanadai Trent Egyetem kutatói a Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban kimutatták, hogy míg 1851 és 2010 között a gleccserek tömegvesztésének egynegyede írható az emberi tevékenység számlájára, 1991 és 2010 között a visszahúzódás mintegy kétharmada ember okozta károsodás.   További információ

2014. augusztus 13. • ScienceAAAS

A rozsomákot nem fenyegeti az éghajlatváltozás, és nem szükséges a veszélyeztetett fajok törvényének védelme alá helyezni, jelentette be az amerikai Hal-és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS). Több mint egy évnyi elemzés után, a hivatal - hivatkozva tudományos bizonytalanságukra - visszavonja vitatott javaslatát, miszerint a havasi élőhelyeken élő ragadozók fenyegetettségnek lennének kitéve. Egyes természetvédelmi tudósok attól tartanak, hogy az ügynökség „pálfordulása” olyan precedens értékű lehet, amely korlátozza a jövőbeli klímamodellek alapján a kiválasztási feltételeket.   További információ

2014. augusztus 11. • hvg.hu

A klímaváltozással, illetve különböző betegségek elterjedésével egyre nagyobb nyomás helyeződik a világ kávétermelésére, a magasabb árak pedig nagy csábítást jelentenek arra, hogy olcsóbb töltelékanyagokat adjanak az őrölt kávéhoz, és így keressenek több pénzt a cégek - írja a Quartz. A világ kávétermelésének 70 százaléka 2080-ra eltűnhet, ezért is lehet egyre fontosabb az, hogy tudni lehessen, mi is van a kávénkban, hiszen ahogy egyre értékesebbé válik a kávé, úgy nőhet a csábítás, hogy jobban „hígítsák”.   További információ

2014. augusztus 8. • ScienceAAAS

Nem minden faj menekül az emelkedő hőmérséklet elől. Az elmúlt 40 évben sok növényfaj költözött alacsonyabban fekvő területekre (melegebb klíma felé), egy új tanulmány eredményei szerint. A megállapítás megerősíti az egyre nyilvánvalóbb tényt, mely szerint a hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja, hogyan reagál a földi az élet az éghajlatváltozásra.   További információ

2014. augusztus 6. • Szeged Café

Napjainkban egyre több kutatás igazolja, hogy a globális felmelegedés okozta klímaváltozás jelentősen befolyásolja életünket. A folyamat megállításának módszere jelenleg még nem ismert, legfeljebb saját környezetünket alakíthatjuk úgy, hogy elviselhetőbb legyen a változás. Erre külföldön számos példát látni, idehaza viszont annak ellenére gyerekcipőben jár a dolog, hogy már közel 100 éve végeznek városklíma-kutatást Magyarországon. A Szegedi Tudományegyetem az újvidéki egyetemmel közösen 2012-ben egy határon átnyúló projektre pályázott, az elnyert uniós forrásnak köszönhetően pedig a két településen összesen 51 állandó mérőpontot állítottak fel a szakemberek, ezzel gyakorlatilag valós időben tudják monitorozni az időjárás egyes paramétereinek változását.   További információ

2014. augusztus 4. • The Guardian

A világ néhány vezető PR cége most először zárta ki nyilvánosan az együttműködést a klímaváltozást tagadókkal, ami alapvető változást jelez a klímaváltozás ügye körül kinőtt többmilliárd dolláros iparágban.   További információ

2014. augusztus 4. • MTI

Először vették figyelembe Új-Zélandon egy tartózkodási engedély megadásakor a klímaváltozás negatív hatásait. Sigeo Alesana és családja 2007-ben hagyta el Tuvalut és az óceániai szigetországból Új-Zélandra költözött. Menedékjog iránti kérelmüket visszautasították, a tartózkodási engedélyt azonban végül megkapták a bíróságtól.   További információ

2014. augusztus 3. • Index

Valószínűleg metángáz szivárgás miatt keletkeztek óriási, legalább 70 méter mély és 30 méter széles kráterek a földben Észak-Szibériában, az oroszországi gázmezőkön. Ez elég rossz hír a bolygónk jövője szempontjából: a metán a globális felmelegedés miatt olvadó permafroszt, azaz öröké fagy alatt lévő területek alól szabadult fel. Egy orosz kutatócsapat, amely a krátereket kutatja július közepe óta, 9,6 százalékos metánkoncentrációt mért az egyik lyuk alján, ami 50 ezerszer több, mint a levegő átlagos metántartalma, írja a Nature.   További információ

2014. augusztus 1. • Origo

Amerikai kutatók arra jutottak, hogy a húsmarha tartásának földigénye huszonnyolcszorosa, vízigénye pedig tizenegyszerese a sertés, a szárnyas, a tojás- és tejtermelés esetén felmerülő földhasználatnak és vízigénynek. Az erről szóló kutatás eredményei az amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelentek meg. Az elemzésből kiderült: a talajterhelés és vízfogyasztás mellett a húsmarha-tartás miatt ötször annyi üvegházhatású gáz és hatszor annyi nitrogén kerül a légkörbe, mint amennyi a szárnyashús vagy a tojás termelésénél keletkezik, vagyis a marhahús környezetterhelése messze a legnagyobb.   További információ