Műhelymunka a klímasérülékenység-vizsgálatok előzetes eredményeiről

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szervezésében, 2015. november 3-án, az intézet Stefánia úti székházában került sor a NATéR projekt 2015. évi végrehajtásának keretében tervezett műhelymunkára. „A NATéR alkalmazási lehetőségei és korlátai, klímasérülékenység-vizsgálatok előzetes eredményei” című munkán az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ valamint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársai vettek részt.

Az eseményt Dr. Fancsik Tamás (igazgató, MFGI) és Dr. Iványi Zsuzsanna (főszakértő, REC) köszöntője nyitotta meg. Igazgató úr a műhelymunkát, mint kiváló lehetőséget jellemezte, a kutatók szakmai kommunikációjára, az eredmények megvitatására és szintetizálására. Főszakértő asszony röviden ismertette a NATéR projekt kidolgozásának előzményeit, annak támogatási és koordináló rendszerét, valamint a projekt célját és alapfeladatait. Fő feladatként a megfelelő módszertani alapok és informatikai háttér kialakítását emelte ki.

A műhelymunka első szakmai előadását Dr. Horváth Ferenc (informatikai felelős, MTA-ÖK) tartotta „Főbb agroökoszisztémák: szántóföldi kultúrák és természetközeli gyepek klímasérülékenység-vizsgálata” címmel. Ismertette e vizsgálatok célját, a sérülékenység-elemzések elvi vázlatát és keretrendszerét, továbbá részletezte a vizsgálathoz kapcsolódó modelleket. Előadása végén kitért a klímaváltozáshoz kapcsolódó kitettségi indikátorok bemutatására és a várható eredmények összefoglalására. Hangsúlyozta a továbbfejlesztett bemeneti adatok szükségességét a modellépítések kapcsán, valamint további klímamodellek létrehozásának jelentőségét.

Dr. Illés Gábortól (kutatási igazgatóhelyettes, NAIK-ERTI) hangzott el a műhelymunka második előadása „Erdőterületek klímasérülékenységi vizsgálata” címmel. Ebben hangsúlyozta Magyarország erdős területeinek az éghajlatváltozás hatásaira való nagyfokú érzékenységét, összefoglalva a direkt hatásokat (például kártevők okozta problémák), illetve a hosszabb távon jelentkező, indirekt következményeket (például aszályos időszakot követően a tartalékok kimerülése). Előadása zárásaként bemutatta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásnak, illetve e hatások csökkentésének lehetőségeit az erdőgazdálkodás terén.

„Természetes élőhelytípusok klímaérzékenység vizsgálata” címmel, Dr. Somodi Imelda (tudományos munkatárs, MTA-ÖK) tartotta meg a műhelymunka harmadik előadását, amelyben elsőként a vizsgálatot megalapozó, a NATéR és a CarpatClim projektekből kapott adatokat ismertette. Ezt követően bemutatta a vizsgálat célját, eddigi eredményként pedig a különböző élőhelyek klímaérzékenység szempontjából vett kategorizálását; aláhúzva, hogy a klímaváltozás kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden élőhelyre hatással van. Előadása zárásaként kitekintést nyújtott további kutatási irányokra (többek közt a leginkább klímaérzékeny élőhelyek részletesebb és kiterjedtebb vizsgálata).

A délelőtti programblokk záró előadásaként Dr. Szépszó Gabriella (meteorológus, OMSZ) adott elő, „A klímamodellek eredményeinek felhasználása az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatában” címmel. Kiemelte, hogy a modellszimulációk nem előrejelzések, hanem számszerűsíthető bizonytalansággal rendelkező projekciók, majd összefoglalta a validálás során felismert hibák kezelésének lehetőségeit (pl. delta-módszer, statisztikai korrekció, súlyozás). Nyomatékosította, hogy az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálata vonatkozásában több klímamodellből készített szimuláció lenne szükséges.

A műhelymunka délelőtti szekcióját Dr. Pálvölgyi Tamás (a NAK vezetője, MFGI igazgatóhelyettes) moderálta. Összefoglalásként hangsúlyozta, hogy a NATéR projekt keretében kifejlesztett sérülékenység-vizsgálati módszertanok alkalmazása során a figyelmet kell fordítani a döntéshozói igények és a tudományos bizonytalanság közötti "távolság" áthidalására. Ez egyúttal további, alkalmazás-orientált kutatási-fejlesztési tevékenységek irányát is kijelölheti.

A délutáni programblokkban a kerekasztal-beszélgetések mellett 3 előadás kapott helyet. Dr. Kovács Attila (tudományos főmunkatárs, MFGI) „A talajvíz klímaérzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata” című előadásának bevezetéseként leszögezte, hogy a klímaváltozás hatásai a vízegyensúlyban is kimutathatóak. Ennek regisztrálására és jellemzésére történt meg a címbeli, reprodukálható lépésekből előállított, flexibilis modell létrehozása, amelynek alapadatait a CarpatClim és ALADIN modellek biztosították. Ezt követően bemutatta a modellezés folyamatát, majd a modell korlátait is megemlítve jelentette ki, hogy a regionális léptékben érvényes eredményeket szolgáltatott módszertan bármely léptékben alkalmazhatónak bizonyul.

Rotárné Szalkai Ágnes (tudományos munkatárs, MFGI) „Ivóvízbázis-védelmi területek érzékenysége a klímaváltozásokkal szemben” címmel adott elő. Ennek során ismertette a címben jelzett kutatáshoz kapcsolódó, tesztterületen végzett modellezés folyamatát, mint az alkalmazkodóképesség komplex vizsgálatát. További feladatként nevezte meg a kifejlesztett módszertan egész országra való kiterjesztését.

A műhelymunka „Villámárvíz-veszélyeztetettség” című, záró prezentációját Dr. Turczi Gábor (igazgatóhelyettes, MFGI) tartotta. Összefoglalta a villámárvíz veszélyeztetettség kapcsán fejlesztett módszertan alapjait (úgy mint extrém csapadék gyakoriság meghatározása, veszélyeztetettségi eloszlás számítása a karsztterületetek kivételével). Kiemelte, hogy mivel programozott metodológia fejlesztésére került sor, új adatok beérkezése esetén a számítások ismét elkészíthetőek, az eredmények frissíthetőek. Végezetül megemlítette, hogy a vizsgálat során kapott eredmények elemzése, kiértékelése folyamatban van.

Az eredményeket megvitató kerekasztal-beszélgetéseket követően a műhelymunka összefoglaló, záró szavait Dr. Iványi Zsuzsanna főszakértő asszony mondta el. Megállapította, hogy a NATéR eddigi tudományos eredményei megfelelő módon alapozzák meg folytatásának, fejlesztésének lehetőségét. Hozzátette, hogy a tudományos eredmények előállítása mellett a projekt hasonlóan fontos feladata ezen eredmények közérthető bemutatása a döntéshozók számára.

Nyelvek

Kiemelt partnereink

 


 

Bejelentkezés