Blogok

2015. szeptember 8. • ScienceDaily

Nyilvánosságra került, hogy mely államok felelősek leginkább a globális felmelegedés okozta környezeti károkért. Kivétel nélkül, minden nemzet hozzájárul a klímaváltozáshoz, ugyanakkor nem kérdés, hogy egyes országok sokkal nagyobb mértékben teszik ezt, mint mások. Egy új tanulmány segíthet abban, hogyan lehet igazságosan eldönteni az egyes államok klímaadósságának mértékét. További információ

2015. szeptember 7. • dr. Faragó Tibor • Greenfo

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében Részes Felek 2015 decemberében megtartandó párizsi találkozóján várható egy új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás elfogadása, amelynek előkészítésével foglalkoztak a legutóbbi bonni szakértői szintű találkozó résztvevői 2015. augusztus 31. és szeptember 4. között. Egy olyan megállapodás körvonalazódik, amely alapján 2020 után minden ország valamilyen mértékben hozzájárulna e globális probléma megoldásához. További információ

2015. szeptember 7. • OMSz

Az idén tavasszal tapasztalt mérsékelt El Niño állapot elkezdett erősödni és a jelenlegi előrejelzések alapján valószínűleg egy nagyon erős eseménnyé alakul 2015 végére. Az El Niño esemény lényege, hogy a szokatlanul magas tengerfelszín-hőmérséklet anomália tartósan fennmarad a Csendes-óceán trópusi területein. Ez a jelenség együtt jár a légkör állapotának megváltozásával és erős nyomot hagyhat az általános cirkulációban. Az El Niño hatással van továbbá a globális átlaghőmérsékletre és ennélfogva befolyásolja a globális melegedés mértékét. További információ

2015. augusztus 27. • 24.hu • Motherboard

A World Resources Institute (WRI) legújabb jelentésében azt vizsgálta, hogy a következő évtizedekben mely országok lesznek a leginkább kitéve a vízhiánynak és az azzal együtt járó társadalmi, demográfiai, illetve szociális problémáknak. Felmérésük szerint a legveszélyeztetettebb országok Bahrein, Izrael, Palesztina, Spanyolország és Chile. A Motherboard cikke szerint a vízhiány lehet a 21. század egyik legnagyobb problémája. A globális klímaváltozás miatt a száraz területek még szárazabbá, a csapadékosabbak pedig még csapadékosabbá válnak, ami súlyos demográfiai változásokat indukálhat. Több sűrűn lakott térségben akut vízhiány alakulhat ki – ami az elemzők félelmei szerint tömeges szomjúsághoz, nemzetközi konfliktusokhoz, sőt, akár háborúkhoz is vezethet. További információ

"Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!" címmel az MFGI és a Klímabarát Települések Szövetsége sajtóbeszélgetést szervezett. Az eseményre 2015. augusztus 26-án, 10 órától került sor az intézet Stefánia úti székházában. További információ

2015. augusztus 18. • Index • MTI

A közép-ázsiai hegyek gleccserei négyszer gyorsabban olvadnak a világátlagnál, és ez Üzbegisztántól Nyugat-Kínáig veszélyezteti a létfontosságú folyókat - írja az MTI. A potsdami GFZ kutatóintézet kutatása arra figyelmeztet, hogy a 2050-es évekre a megmaradt jég fele eltűnhet, a régiót vízhiány fenyegeti. Az egymással szomszédos országok erre adott válaszai, megoldásai katonai konfliktusokhoz vezethetnek. További információ

2015. augusztus 16. • ripost.hu

Hallott már a kaukázusi medvetalpról? Lépett már kiránydinnyébe? Allergiás már a parlagfűre? A klímaváltozás miatt egyre több növény fordul ellenünk. A forróság nemcsak a hangulatunknak árt: egyre több olyan növény jelenik meg itthon, amelyik a melegebb klímát szereti, és kiszorítja a hazai fajokat. További információ

2015. augusztus 12. • Piac&Profit Klímablog

A lakosság több mint 80 százaléka mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt – derül ki a legújabb, országos reprezentatív felméréséből. Elsősorban a kisebb településeken élők tapasztalnak egyre forróbb nyarakat, egyre gyakoribb aszályokat és a kártevők elszaporodását. A teljes lakosság fele konkrét intézkedéseket vár települése önkormányzatától, és többségük személyesen is bekapcsolódna helyi klímaprogramokba. További információ

2015. augusztus 11. • Magyar Online • Hirado.hu

A 2010-es árvizek óta elemezték, milyen árvízi, vagy belvízi veszélyek várhatók, és meghatározták azokat az új, árvizek esetén várható vízszinteket is, amelyekkel a későbbi védekezésnél számolnak. Egyébként Magyarország 2600 kilométernyi folyószakaszának vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest. További információ