Éghajlatváltozási Cselekvési Terv

A magyar Országgyűlés 2018. október 30-án a 23/2018. (X. 31.) OGY határozatban fogadta el a NÉS-2-t. A határozatban az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy a NÉS-2 elfogadását követő hat hónapon belül dolgozza ki az első Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet (I. ÉCsT). A végrehajtási elképzelések szerint ugyanis a NÉS-2 dokumentum implementációjának alapkövei a 3 éves időtávokra készülő, egymást követő éghajlatváltozási cselekvési tervek. Ezek közül az első a sorban a 2020-ig szóló I. ÉCsT, amelynek előzetes tervezési munkálataai 2018 novemberében indultak meg.

Az I. ÉCsT kidolgozását az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálja a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályával (MBFSZ NAKFO) szoros együttműködésben. A tervezési folyamat támogatása céljából 2018 decemberében megalakult az Éghajlatváltozási Cselekvési Terv Tervezési Munkacsoport (ÉCsTTMCs), amelyben az ITM Energiaügyekért és Klímapolitikáért felelős Államtitkárság több szervezeti egysége és a MBFSZ NAKFO munkatársai vettek részt. A munkacsoportban a fő irányvonalak meghatározása és a tervezés során felmerült kérdések és problémák megoldása volt a fő feladat. A konkrét intézkedések kidolgozása során a szakterületi szempontok megjelenését az ÉCsTTMCs speciális üléseiként megrendezett tematikus munkacsoport ülések biztosították ágazati szereplők részvételével. Ezen egyeztetéseken keresztül a különböző szakterületek közötti partnerség megvalósulása már a kidolgozás során is megindult az érintett szervezetek bevonásával.

2018 decembere és 2019 májusa között az MBFSz tervező csapata vezetésével lezajlott az ÉCsT kidolgozása, a tervezési keretrendszer meghatározása, a mitigációs, alkalmazkodási és szemléletformálási intézkedések kialakítása, és a végrehajtási keretek (monitoring és értékelési keretek felállítása, ütemezés, intézményrendszer, partnerségi folyamatok) meghatározása.

Az ÉCsT elsődleges funkciója a NÉS-2-ben, valamint annak részstratégiáiban foglalt célok tényleges intézkedésekké alakítása. A cselekvési terv, bár egyértelműen a NÉS-2 ágazati cselekvési irányain alapul, mégis annál konkrétabb, tényleges fejlesztési tematikákat fogalmaz meg és nevesíti is intézkedésenként a kapcsolódó megvalósítási kereteket (felelősök, finanszírozási háttér, részfeladatok, nyomon követés eszközei). Szerkezetében az I. ÉCsT a hazai klímapolitika és a NÉS-2 hármas tematikus felépítését követi, vagyis az ÜHG-gázok kibocsátás-csökkentésének, az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásnak és a szemléletformálásnak is külön alprogramot szentel. A NÉS-2-ben és az I. ÉCsT-ben foglalt célkitűzések, fejlesztési elképzelések nyomon követése érdekében az I. ÉCsT a NÉS-2 célokra és az ÉCsT intézkedésekre figyelemmel egy átfogó indikátorrendszert is felállít.

A Kormány 2020. január 9-én elfogadta az I. Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet és mellékleteit, amelyek ide kattintva letölthetők a kormany.hu-ról.

2020 tavaszán a NÉS-2 megvalósítását célzó operatív tervezési folyamat a II. ÉCsT kidolgozásával folytatódott. A dokumentum elődjéhez hasonlóan az MBFSz-NAKFO és az ITM-KPF koordinációjában készül. A feladatra, az I. ÉCsT tervezéshez hasonlóan tervezési munkacsoport került felállításra. A NÉS-2 operacionalizálását szolgáló, sorban a második cselekvési terv az I. ÉCsT VI., perspektivikus kitekintő fejezetének ajánlásai; az I. ÉCsT-ben megjelenő, a későbbi nagyobb léptékű fejlesztéseket előkészítő projektek; a 2021-27-es OP-tervezés során felmerülő fejlesztési irányok; és a NÉS-2 I. ÉCsT-ben le nem fedett rövid távú cselekvési irányai alapján határoz meg intézkedéseket. Minderre az érintett ágazatok bevonásával került sor. Fontos viszonyítási pontot jelentett a tervezés során a 2020 elején elfogadott, 5 elemből álló magyarországi kormányzati klíma- és energiapolitikai csomag további 4 dokumentuma, az új NES, az EU előírásra elkészült NEKT és a Tiszta Fejlődés Stratégia mitigációs hangsúlyú dokumentumai, valamint a (szintén NAKFO koordinációban készült) Kárpát-medencei fókuszú Kormányjelentés a klímaváltozás jelenlegi s várható hatásairól.

Az ágazati fejlesztési szándékok II. ÉCsT-be integrálását május-július folyamán 6 db tematikus ülés segítette, melyen bevonásra kerültek a főbb ÜHG-kibocsátó, az alkalmazkodás által kiemelten érintett, valamint a szemléletformálásban szerepet játszó ágazatok. 2020 novemberére elkészült CsT draft verziója, a bevont ágazatok felé történő visszacsatolás folyamatát követően. 2021 vonatkozó célja volt a II. ÉCsT dokumentum tervezéskoordinációjának zárása és gondozása, a dokumentumtervezet véglegesítése és Kormánydöntésre való előkészítése. 2021. január és október között több körben került sor az ITM Miniszteri Értekezletre (MIÉRT) szánt tervezet és az erre az eseményre az ITM KPF által készített miniszteri felkészítő minőségbiztosítására. Hatályos szakigazgatási döntés szerint a CsT Kormány általi tárgyalására/elfogadására az országgyűlési választások után kerülhet sor. Ezt meg kell majd előzze a MIÉRT-en való elfogadást követően az ITM koordinálásában várható közigazgatási és társadalmi egyeztetési folyamatok során beérkező vélemények megválaszolása és ezek alapján a dokumentumtervezet aktualizálása, finomítása. E feladatok a NAKFO koordinálásában és kivitelezésében történhetnek meg előreláthatólag 2022 második félévében.