Települési és térségi klímastratégiák megvalósításának támogatása

A „Települési és térségi klímastratégiák megvalósításának támogatása” (TTKS) állami projekt 2014-ben indult (Települési és térségi klímastratégia metodika kidolgozása címen) az MBFSz Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályán. A TTKS projekt célja, hogy a helyi klímavédelmi célú beavatkozások megvalósításához nyújtson tudományos, tervezési, vagy egyéb szakértői háttértámogatást.

A klímaváltozás hatásai különböző formában és különböző intenzitással, de az ország minden területét érintik. Az éghajlati alkalmazkodási beavatkozások tervezése és végrehajtása egyértelműen helyi szinten a leghatékonyabb. Fontos ezért, hogy a várható változásokra a helyi önkormányzatok is időben felkészüljenek. A felkészülés első lépése lehet, ha a települések klímastratégiát alkotnak, amelyben a helyi veszélyek és jellegzetességek alapján meghatározzák a szükséges irányokat és konkrét lépéseket. A TTKS projekt eredeti célja az volt, hogy a módszertani támogatást nyújtson a települési és térségi klímastratégiák kidolgozásához. Ennek előkészítéseképpen 2015-ben megvizsgáltuk és értékeltük a hazai települési klímastratégiákat, majd 2016-2017-ben, a Klímabarát Települések Szövetségének megbízásából módszertani segédletet dolgoztunk ki, amely támogatta a KEHOP forrásból kidolgozott megyei és települési klímastratégiák kidolgozásának megalapozását. (http://klimabarat.hu/tudastar)

A módszertan kidolgozásán túl több eszközzel is igyekeztünk támogatni a helyi klímastratégiai tervezést. E projekt keretében készült el a Települési Alkalmazkodási Barométer kérdőív első változata is, amely abban lehet a települések segítségére, hogy szisztematikusan végig gondolják, hogy a klímaváltozás mely hatásai lehetnek helyben jelentősek, továbbá támogatja a helyi közösségi tervezést is. Az eszköz integrálásra került a NATéR-ba, így ma már egy online felületen keresztül minden település számára rendelkezésre áll. (https://nater.mbfsz.gov.hu/hu)

A módszertani útmutatók elkészítése után új tematikákkal bővült a projekt, így 2018-ban az épületállomány sérülékenységének vizsgálata, míg 2019-ben az energiaszegénység és éghajlatváltozás kapcsolatának a kutatása vált a fő fókuszterületté.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása globálisan erős összefüggést mutat az energiafogyasztással. A mitigációs intézkedések az ÜHG-kibocsátás csökkentését gyakran az energiahatékonyság javítása révén igyekeznek elérni. A lakosság egy jelentős része számára azonban az energiahatékonyságot célzó – jellemzően költségigényes – beavatkozások a jövedelmi és szociális helyzetüknél fogva elérhetetlenek. Emellett a háztartások egy jelentős részének az alapvetően szükséges energiamennyiség (fűtés, melegvíz, főzés) is csak korlátosanelérhető. Az energiahatékony és energiatakarékos megoldásos elérhetősége az energiaszegénységben élők számára különösen fontos lenne, mert az energiára fordított kiadások csökkentése mellett jelentős életszínvonalbeli javulást eredményezhet.

A TTKS projekt keretében 2019-2020-ben tervezett kutatás célja ezért az energiaszegénység hazai jellegzetességeinek feltárása, ami megalapozhatja olyan szakpolitikai beavatkozásokat, amelyek az energiaszegénység és az ÜHG-kibocsátás csökkentését egyszerre eredményezik.

Nyelvek

 


 

Bejelentkezés