2013. november 8.

Nem elég, ha hozunk néhány környezetvédelmi intézkedést, teljes társadalmi-gazdasági megújulásra van szükség – hangsúlyozta Bencsik János a „Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-15 kitekintéssel 2050-re” elnevezésű vitaanyagot bemutató nyilvános fórumon.

2013. november 7.

A Hazai Dekarbonizációs Útiterv kidolgozásában részt vállaló munkacsoportok közös műhelymunkán vitatták meg a NÉS-2 tervezetét a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben. Az anyagot készítők és a munkacsoportok tagjai egyaránt a munkafolyamat fontos állomásaként értékelték a tervezetről folytatott vitát.

2013. november 6.

Tatabányán, az Edutus Főiskolán a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról tartunk nyilvános fórumot 2013. november. 8-án, pénteken 11.00-14.00 óráig.

Bencsik: A fenntarthatóság felé keskeny és rögös út vezet

2013. október 31.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács csütörtöki plenáris ülésén megtárgyalta a társadalmi és szakmai vitára bocsátott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A tervezetet bemutató Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője kiemelte, hogy nem környezetvédelmi stratégiát kívántak megalkotni, hanem az éghajlatváltozás egymásba simuló természeti – társadalmi – gazdasági alrendszerekre gyakorolt hatásait, hatásláncait kívánták feltérképezni annak érdekében, hogy a különböző térségek, társadalmi csoportok és ágazatok sérülékenységét elviselhető mértékűre lehessen csökkenteni.

2013. október 30.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából elkészült a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezetéről szóló környezeti vizsgálati jelentés, amelynek társadalmi egyeztetése 2013. október 30-án kezdődik.

2013. október 17.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete mellett a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központja készíti elő az új Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A klímaváltozás elleni küzdelem hazai feladatait összegző, az éghajlatvédelem és a fejlesztéspolitika összhangját biztosító dokumentum megújítását a gyorsuló természeti változások, a megváltozott gazdasági környezet indokolja. A Stratégia még idén ősszel az Országgyűlés elé kerülhet.

2013. október 14.

Budapesten, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben tartották 2013. október 14-én az „EGT Támogatási Alap - Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program”, és a „Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kialakítása” projekt indítóértekezletét. A küszöbön álló fejlesztések az éghajlatváltozás hatásainak megértését, a fenyegető kockázatokra való felkészülést célozzák.

2013. október 8.

A 2010-ben kezdődött energiapolitikai fordulat következtében a közösségi tulajdon aránya növekedett, az indokolatlan ártámogatások leépítése megtörtént, a hő oldali átvételi támogatás bevezetésével a távhőszolgáltatás versenyképessége nem romlott tovább, a fogyasztói árak csökkentek és megtörtént a szabályozó hatóság átalakítása is, mely elsődleges feladatának tartja a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítését a piaci szereplőkkel szemben. – mondta Bencsik János az Országgyűlés Energetikai Albizottságának elnöke Budapesten, a Konrad Adenauer Stiftung és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közösen megrendezett konferenciáján, mely a fenntarthatóság és az energetika közötti összefüggéseket igyekezett feltárni.

2013. június 2.

A globális átlaghőmérséklet növekedésének következtében előálló éghajlat módosulás, az előrejelzések szerint az átlagosnál nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét. Az urbanizációs folyamatok okozta pozitív visszacsatolási mechanizmusok kedvezőtlen hatásai a klímaváltozáshoz alkalmazkodó területhasználattal, településtervezéssel és –fejlesztéssel jelentős mértékben mérsékelhetőek. – fogalmazott Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője Szegeden, a VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencián.

2013. március 25.

Az elmúlt esztendő végére elkészült ásványvagyon készletezési és hasznosítási cselekvési terv is megerősítette, hogy mély-geotermia esetén a fenntartható reális éves geotermikus kapacitás víztermeléssel 30 PJ/év, a sekély-geotermia – hőszivattyúzás - esetén pedig 23 PJ/év. Mindez azt is jelenti egyben, hogy a 2010-ben elfogadott nemzeti megújuló energia cselekvési terv célkitűzései földtani oldalról megalapozottak voltak és természeti erőforrás oldalról semmi akadálya sincs a geotermikus energiatermelés arányának növelése terén. – fogalmazott Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője a Szegeden megtartott IX. Geotermia Konferencián.